„Hová lesz énem zárt egyénisége…”

Gimnáziumunk 11. évfolyamos tanulói budapesti kulturális programon vettek részt november 27-én. A napot a Vörösmarty téren kezdték, ahol megcsodálták a nemrég megnyíló adventi vásárt. Délután a Nemzeti Színházban a „Hová lesz énem zárt egyénisége…” kérdésre keresték a választ, és kapták meg Madách Imre Az ember tragédiája c. előadásában.

Ádám kérdésére Éva így felel: „Nem így volt ám ez egykor, szebb időben.” A fentihez hasonló, lelket kínzó érzés a Paradicsomon kívüliség érzete, a kiűzetés előtti „szebb idő” iránti örök emberi vágy, „halálra ítéltségünk” tudata, és a szembesülés végességünkkel, az „arasznyi lét”-tel. Mindezen „reménytelenségek” mellett és a nagy eszmék hullámverése közben a szerelemről, két ember szövetségéről is szólt a darab.

Madách Imre „emberiségkölteménye” álomszerűen végigszáguldott a színpadon a Paradicsomtól egészen a jövőbe. Az álom logikátlan logikájával vált megélhetővé mindaz, amit Ádám és Éva korról korra lát és tapasztal, amiért lelkesedik, és amiből kiábrándul.

Az osztályokat Henye Zsuzsanna, Szerencse Katalin és Hanusovszky-Licskai Anikó tanárnők kísérték.